KIGYÓ VAN A HÁZBAN

A kora esti csöndet egy kissé emelt, izgatott hang szakitotta meg. Kigyó van a házban'
A kezembem levő bögrét majdnem leejtettem ijedtemben, aztán kissé közelebb merészkedve, láttam, hogy egy sötét szinü, vékony kigyó a sarok felé veszi útját, és aztán hiába nyitottam nagyra a szemem, egyszercsak eltünt, mintha a föld nyelte volna el.
Na ez aztán nagyon jó, egy szabadon levő kigyóval egy fedél alatt élni, vagy esetleg szállást nyújtani neki, az amúgy esedékes téli álmához?
Egyik verzió se nyerte el a tetszésünket, és sóhajtva hoztam meg a döntést, hogy letegyem a vastag ragasztóval ellátott lapokat, melyek biztos halált hoznak a rátévedő csuszó maszóknak és rovaroknak. Éppen végeztem a letevéssel, mikor újra megjelent a szinen a kigyó. Most már zseblámpával is megvilágitottuk, és igen megkönnyebbültünk, mikor a fekete, fémesen csillogó testen megláttuk a neonos zöld mintát. Ez bizony KIng snake, egy ártalmatlan, nagyranövő kigyó, és amit most láttunk, az egy idei növendék kigyó, amin már erősen látszott a zavartság és az ijedelem. Annyira kifáradt, hogy végül is összegömbölyödött, behajtva fejét és megadóan várta a sorsát.
Ekkor párom a tettek mezejére lépett, itt cselekedni kell felkiáltással.
Szerencsére az ajtó közel volt, kinyitotta és két seprü segitségével kipaterolta a házból a betolakodót. A kigyók képesek nagyon gyorsan haladni, a mi ideiglenes lakónk, most ezt megdöntötte, hogy abszolut rekordsebességre kapcsolt, és úgy kispriccelt a házból, hogy egy pillanat alatt nyomát sem láttuk. Örömmel szedtem össze a ragasztólapokat, melyet szerencsére nem kellett használnunk, és fellélegeztünk, mert hát mégiscsak jobb kigyó nélkül élni.