Wednesday, July 23, 2008
Sunday, July 20, 2008
Tuesday, July 15, 2008
HOLLYWOODI STUDIOK
http://www.universalstudioshollywood.com/st_info.html
Tegyel virtualis turat a studiokban. Nekem is nehezen jott be, gondolom sokan nezik egyszerre.
Tegyel virtualis turat a studiokban. Nekem is nehezen jott be, gondolom sokan nezik egyszerre.
Egy ujabb fejezet....
Elkeszult a The Story of My Times 10. fejezete. Itt olvashato.
The 10th Chapter of The Story of My Times is ready. Read it here.
http://www.scribd.com/doc/3942748/World-War-II-Breaks-Out-mod
Sunday, July 13, 2008
RUBIK ERNO
Ernő Rubik (born July 13, 1944) is a Hungarian inventor, sculptor and professor of architecture. He is best known for the invention of mechanical puzzles including Rubik's Cube, Rubik's Magic and Rubik's Snake.
Ernő Rubik was born in Budapest, Hungary during World War II. His father was a flight engineer at the Esztergom airplane factory, his mother a poet. He graduated from the Technical University, Budapest (Műszaki Egyetem) in 1967 as an architectural engineer and began postgraduate studies in sculpting and interior architecture. From 1971 to 1975 he worked as an architect, then became a professor at the Budapest College of Applied Arts (Iparművészeti Főiskola). He has spent all his life in Hungary.
"Space always intrigued me, with its incredibly rich possibilities, space alteration by (architectural) objects, objects' transformation in space (sculpture, design), movement in space and in time, their correlation, their repercussion on mankind, the relation between man and space, the object and time. I think the CUBE arose from this interest, from this search for expression and for this always more increased acuteness of these thoughts..."
http://www.rubik.hu
Tuesday, July 08, 2008
EZ, MEG AZ A NETROL
http://www.pto.hu
kutyuk es Pazar cuccok minden mennyisegben
http://grenadinegasztro.blogspot.com
egzotikus izek
http://www.ingyen-angol.hu
igazan jol hasznalhato
http://www.howjsay.com/
Ez egy hangos szótár, csak be kell ütnöd a kívánt szót, és a program kiejti neked helyesen!
http://eszkort.blog.nlcafe.hu/
a blog cime: Egy kurva barsonyos naploja
http://www.blue-danube.com/
magyar konyvek New Yorkban
http://www.usatravel.hu/index.php?lap=allamfull&id=20
Amerikaba utazas elott feltetlen erdemes elolvasni, de ha mostanaban nem utazol, akkor meg a csodaszep kepekert, valamint az allamok jobb megismereseert.
http://www.mamalisa.com/world/europe.html
Gyermekenekek a vilag tajaraol MP3-ban meghallgathato
http://damncoolpics.blogspot.com/search/label/Celebrities
Hiressegek gyerekkori kepei, es mas.
Szendi Gabor klinikai szakpszichológus, ket erdekes linkje
http://szendigabor.freeblog.hu/
http://www.tenyek-tevhitek.hu
http://freshpics.blogspot.com/2008/05/amazing-stairs.html
Lepcsok, de milyenek, ez egy olyan igazi lélegzetelállító kollekció ahol csak a képzelet szab határt. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is fogékony a különlegességekre.
http://www.worldwalk.blogol.hu/ ket Magyar fiatal naploja, akik korbejarjak a Foldet
http://fvtr.blog.hu/ virtualis tarskereses, es az azzal kapcsolatos elmenyek
PIERRE CARDIN, A DIVATKIRALY
1922 julius 7-én született
Pierre Cardin divattervező
Cardin egy borkereskedő hetedik, egyben legkisebb gyerekeként született. Alighogy a háború hullámai elcsitultak, 1944-ben Párizsba költözött, és rajzoló lett a Paquin-divatháznál, de már rögtön lehetőséget kapott, hogy tervezhesse Jean Cocteau Szépség és a szörnyeteg c. filmjének jelmezeit (1946). A következő évtől Christian Diornál dolgozott, az aktuális női «New Look»-kollekcióba tervezett rövid, az alakot hangsúlyozó szoknyákat. 1950-ben haute couture-házát. Cardin az üzletszervezésben is példaadónak bizonyult, a mérvadó divattervezők közül elsőként használta márkanevét (voltaképpen személynevét) liszenszüzletek nyitásához, eleinte Franciaországban, majd világszerte. Ezzel az haute-couture-t a szélesebb közönség számára is közelebb hozta. Üzleti tehetsége máskülönben is egyedülálló, amennyiben a divat közvetlen területéről is elmozdult, vállalkozása karóráktól lakberendezési tárgyakon, porcelánokon, kerámiákon és bútorokon át elektromos cikkekig, autók belső térkialakításáig terjed. Már az 197o-es években kapcsolatot keresett a Kínai Népköztársasággal, így egyenruhát tervezett a kínai posta, rendőrség és hadsereg számára. 1965-ös André Courrèges tervezővel közös elhíresült párizsi bemutatóján elsőként küldött gumicsizmás manökeneket a kifutóra, fényes, műanyag kabátban és nadrágban. Ugyancsak ő hozta divatba a kötényruhát. 1981-ben Párizsban megvásárolta a Maxim's éttermet, majd továbbiakat Moszkvában, New Yorkban és Pekingben. Pierre Cardin ma Théoule-sur-Merben él, Cannes mellett. (A gömbalakúra kialakított szobákból álló ház maga is látványosság.) De az ő tulajdonában áll ma Marquis de Sade délfranciaországi kastélya is.
Cardin ma (2007) mintegy 800 céget birtokol 180 országban, ahol mintegy 200.000-en dolgoznak, egyebek mellett négy színháza is van (pl a párizsi Théâtre des Ambassadeurs), de szállodákat, más kastélyokat is tulajdonol, és médiaérdekeltségei vannak.
http://www.pierrecardin.com/
http://www.evene.fr/celebre/biographie/pierre-cardin-14710.php
Saturday, July 05, 2008
Friday, July 04, 2008
JULIUS 4. a FUGGETLENSEG NAPJA
Július 4. Amerikában a függetlenség napja, annak emlékére, hogy Benjamin Franklin Pennsylvania egyik képviselőjeként aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot
Természetes intelligenciája és szerteágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hírnevet és megbecsülést szinte megszámlálhatatlan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot.
Londonban és Franciaországban diplomáciai feladatokat is végzett, Pennsylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában.
Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát 1776. július 4-én fogadta el a philadelphiai Kongresszus. Eszerint 13 volt angol gyarmat végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakította az Amerikai Egyesült Államokat. Ettől a naptól kezdve ünneplik ezen a napon az USA-ban a Függetlenség napját.
A nyilatkozatot Thomas Jefferson írta. Az eredeti dokumentum a Washington D.C.-beli Nemzeti Archívumban látható.
Természetes intelligenciája és szerteágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hírnevet és megbecsülést szinte megszámlálhatatlan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot.
Londonban és Franciaországban diplomáciai feladatokat is végzett, Pennsylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában.
Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát 1776. július 4-én fogadta el a philadelphiai Kongresszus. Eszerint 13 volt angol gyarmat végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakította az Amerikai Egyesült Államokat. Ettől a naptól kezdve ünneplik ezen a napon az USA-ban a Függetlenség napját.
A nyilatkozatot Thomas Jefferson írta. Az eredeti dokumentum a Washington D.C.-beli Nemzeti Archívumban látható.