ÉTTERMEK, MANHATTAN, NEW YORK

A sok látnivaló után éhes is lesz az ember. Vendéglátónk a 9th útat javasolta erre a célra. Nem is csalódtunk, az utca mindkét oldalán hangulatos éttermek várták a betérőt. Az olasz éttermek száma jóval megelőzte a többit, a széles palettán mindenki megtalálhatta az izlésének valót.
New Yorkban sem a hideget, sem a jeget nem lehet megúszni. Kérheti ugyan az ember e nélkül az innivalóját, legfeljebb nem értik, mit beszél. És ha sok időbe telik, míg megmagyarázza, nem hallgatják végig. Gyors tempóban él és dolgozik a város, nincs idő a mélázásra, bizonytalankodásra. Úgyhogy a „köszönöm szépen, de jeget nem szeretnék" helyett a rutinos turista csak ennyit mond: no ice
Itt mindig és mindenütt történik valami. Hiába nézted meg a Metropolitan Múzeum legújabb kiállítását, amiről az egész város beszél, botlottál bele egy utcaszínházba a Washington téren, láttál szabadtéri divatbemutatót a Public Library mögött, bámultad a görkori amatőr művészeit a Central parkban, fedezted fel a legjobb mexikói éttermet a Greenwich Village-ben, vettél régi jazzlemezet az utcai árusnál, s féláron színházhegyet a Times Square-en, este mégis azzal a nyugtalanító érzéssel alszol el, hogy ma is lemaradtál valamiről. Egyetlen dolog vigasztalhat ilyenkor, hogy a New Yorkiak ugyanígy éreznek.
A képen egy indonéz étterem belső látható, ahol finom, füszeres ételeket ettünk, aztán egy pohár remek bor társaságában beszéltük meg aznapi élményeinket.
A másik képen pedig egy amish bolt (Az amishok holland eredetüek nagyon jól értenek
a sajt és a különböző tejtermékekhez, érdekességük, hogy nem használják a civilizáció nyujtotta lehetőségeket Tv, telefon stb.öltözékük pedig múlt századi)