Liszt Ferenc a nagy magyar zeneszerző és zongoraművész születésének 200.évfordulóját ünnepeljük.
(Doborján, 1811. október 22. - Bayreuth, 1886. július 31.)
A gyermek Liszt Ferenc zenei nevelését édesapja kezdte, aki az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. Nagyon hamar kiderült a gyermek zenei tehetsége: első koncertjeit kilencéves korában Sopronban és Pozsonyban adta.
1821-ben Bécsben Czernynél és Salierinél tanult, és itt is sikeres koncerteket adott. Hogy tovább tökéletesítse tudását, 1823-ban apjával Franciaországba utazott. Zeneszerzést tanult, kapcsolatba került a párizsi szellemi élet jelentős képviselőivel. Ottani hangversenyei egyre népszerűbbek lettek. Franciaországon kívül koncertezett Londonban és Svájcban is. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett.
Nemcsak a zene érdekelte, odafigyelt a közügyekre is, rokonszenvezett a haladó polgári mozgalmakkal, áldozatot hozott a rászorulókért, hangversenyt rendezett a pesti árvízkárosultak javára (1838), fedezte a bonni Beethoven-emlékmű felállításának költségeit (1839), alapítványt hozott létre a pesti Nemzeti Zenede létesítése (1840) érdekében.
Az 1840-es években már Európa-szerte ismert zongoraművész volt, akinek minden fellépése ünnepi eseménynek számított. A nagy koncertturné után 1840-ben Pesten hangversenyezett, ahol először mutatkozott be karmesterként. Párizsban ismerkedett meg R. Wagnerrel (ő lett később Liszt leányának, Cosimának a férje). Koncertezett Berlinben, Szentpéterváron, járt Romániában és Erdélyben is. 1848-tól 61-ig Weimarban a hercegi udvar karnagya volt, de hazájával sem szakadtak meg a kapcsolatai. 1856-ban az ő ünnepi miséjével szentelték fel az esztergomi székesegyházat , Pesten bemutatták Hungaria című szimfonikus költeményét.
Mivel az egyháznak akarta szentelni zeneszerzői munkásságát, Weimar után Rómába utazott. Pesten a Nemzeti Zenede negyedszázados jubileumi ünnepségén, 1865-ben az ő vezényletével mutatták be művét, a Szent Erzsébet legendáját. A koronázási miséje 1867-ben ismét Pestre hozta. A következő éveit megosztva Rómában, Weimarban és Budapesten töltötte. Zongoraművészként is a legjobbak között tartják számon, aki szuggesztív előadó volt, és magas fokra fejlesztette technikai tudását is. Emlékét Weimarban és Budapesten múzeum és tér őrzi, az ő nevét viseli a budapesti Zeneakadémia és reméljük, hogy a Ferihegyi Repülőtér is nemsokára felveszi a Liszt Ferenc nevet.
A zenetudósok értékelése szerint a XIX. század zeneművészetének egyik vezéralakja volt, szerzeményeit világszerte ismerik és játszák.
http://lisztferenc.lap.hu/http://www.youtube.com/watch?v=Ep0tWVn3Yjw&feature=related előadó: Ciffra György
és ha a cimre kattintunk a Magyar Televió Gálakoncertjét láthatjuk.
