Monday, March 30, 2009
Sunday, March 29, 2009
GUGGENHEIM MUSEUM , SUBWAY
Másnap nagy kihivás előtt álltunk, egyedül kellett eljutnunk mindenhová.
Természetesen előtte vendeglátónk sokat segitett, megmutatta, hol kell hetijegyet venni, valamint kis útmútatókkal látott el minket. Ha Ő nem adott volna tanácsot, akkor bizony nehezen boldogultunk volna a new yorki subway rejtelmeiben.
Reggeli után nekiindultunk az új kalandnak. A lejáratot könnyen megtaláltuk, és elővettük 25 dolláros hetijegyunket, hogy a beléptetőrendszerbe csúsztassunk.
A subway ugyanolyan zajos, mint a felszin, a metroszerelvények négy sávban közlekednek, mert itt létezik expressz szerelvény is, ennek a két sávja van középen.
A budapesti Metrohoz szokott szemem elöször azt érzékelte, hogy ez egyáltalán nem tetszetös, régi, kopott, máló falú, vaslépcsös, és időnként szemetes zsákok is láthatók a pályatesten, a hatalmas forgalmat viszont remekül lebonyolitják, a szük és nehezen kezelhető belétető és az ugyanott található kiléptetőrendszer ellenére.
Első probálkozásra vagy négyszer,ötször húztuk át a kártyát a leolvasón és nem jártunk sikerrel, aztán végre sikerült.
Amikor beléptünk a megérkezett szerelvénybe, azt tünt fel, hogy szinte mindenki sötét vagy fekete kabátot visel és elég közönyös. Ez a véleményem aztán megváltozott, mert a new Yorkiak igen kedvesek mindig és mindehol jól útbaigazitottak
minket, pedig nem ezt mondták róluk.
Megérkeztünk A Guggenheim Museum elé, ami persze nem a subway megállójában van,és a hideg, szeles időben nem volt nagyon kellemes a hosszú út odáig.Az épület imponáló, és egyedi,kivül- belül.Tervezője, Frank Lloyd Wright építész, akinek leghíresebb munkájának számító spirálalakú Guggenheim Múzeum, néhány hónappal Wright 1959-ben bekövetkezett halála után készült el. Már megnyitása pillanatában egyszerre lett imádat és bírálat tárgya
A kiállitás főanyaga az ázsia müvészet beépülést mutatta az amerikai müvészetbe.
Az egyik emeleten egy kis részben vannak az olyan hagyományos képek, mint Picasso, és más kiemelkedő francia festő müvei, mondanom se kell lenyügözőek.
Nézd meg:
http://www.guggenheim.org/new-york/exhibitions/on-view-now/third-mind
http://www.mta.info/nyct/maps/submap.htm (Subway térkép)
http://www.youtube.com/watch?v=h-oy7zGkQ2Y&feature=related (igy néz ki a Subway)
Saturday, March 28, 2009
CENTRAL PARK
A fáradság jelei kezdtek mutatkozni rajtunk, hosszú volt a nap. Hazaindultunk.
Házigazdánk lefekvés előtt átnyújtott nekünk egy füldugóval teli dobozt,avval, hogy melegen ajánlja használatát, mert mint hallottuk, New York sohasem alszik, és éjjel majdnem akkora a forgalom, mint nappal, nem beszélve az állandóan vijjogó megkülönböztetett jármüvektől,melyek hangja a felhőkarcolok között felerösődik.
Akkor még nem tudtam, hogy hibát követek el, hogy nem fogadtam el, de az első zajos éjszaka megprobáltatásai után,megtanultam hogy az ittélőknek hinni kell. Másnap a Central Parkba mentünk, ahova a korai, gyenge tavaszi napsugár kicsalta a nagyváros lakóit.
Manhattenben, a Park egy nagy zöld téglalapként helyezkedik el a nagyobbnál nagyobb felhőkarcolok között, Két tó , számos játszótér, kis hidak , bokrok, fák és meglepetésemre , mókusok, vizimadarak sőt még teknösök is feltüntek a felhőkarcolók árnyékában.
Ahogy beléptünk a Central Parkba kis fehér kioszkba botlottunk páran álldogáltak ott, igy mi is benéztünk.
Bennt, éppen egy eskuvő szertartás zajlott, az ifjú pár, teljesen hétköznapi ruhában, az itt megjelenő,szintén hétköznapi ruhában levő pap előtt mondta ki a boldogitó igent, a körbenállok nagy tapsvihara kiséretében.
A szirénázó autók, az állandóan rohanó emberek után olyan ez a park, mint a nyugalom igazi szigete.
Csönd, madárcsicsergés, sétáló emberek és nagy-nagy nyugalom. Sok filmben láttuk már a park részleteit, de igy élőben, azért ez mégiscsak más volt, föleg átélni azt a váltást, hogy az örökké zajos nagyvárosból hirtelen egy nyugodt szigetre érkezel.
Remek délutánt töltöttünk itt el.
http://www.youtube.com/watch?v=pe5Ue1IV6VM&feature=related
Friday, March 27, 2009
NEW YORK SOHASEM ALSZIK
Megérkeztünk a La Guardiara , és a csomagjaink sem tüntek el.
Kilépve a repülőtérről csak sárga szint láttunk, mert ameddig a szemünk ellátott sárga szinü taxik sorakoztak , kaotikus rendetlenségben, utasra várva. Némelyik taxiból kiszállt a vezetője, igy rögtön megállapithattam, hogy az indiaitól a törökig elég sok nemzet képviselői vezetik a new yorki taxikat, turbánban vagy annélkül.
Az első percekben amit a városból érzékeltem hogy ez maga a káosz a köbön,. Ez az érzés még eltartott vagy két napig, mire a “vidéki kislány “ némileg megszokta a nagyváros hangjait.
Manhattan kellős közepébe igyekeztünk, és nemsokára megálltunk egy nagy épület előtt, ahol a következő napokat töltöttük.
Kivettük a taxiből a böröndjeinket, és azokkal megpróbáltunk átmenni az utca másik oldalára , de ez nem bizonyult egyszerü feladatnak. Az autók hangosan dudálva, centiméter távolságra tölünk cikkáztak, időt sem hagyva, hogy legalább egy lépést tegyünk előre, aztán egyikük végre megkegyelmezett nekünk és végre áttérhettünk a másik oldalra.
Közben megérkezett vendéglátónk is , és felkalauzolt minket 45.emeleti lakásába
A lakas 55 nm körüli, praktikus beépitett bútorokkal, és hatalmas ablakokkal rendelkezett, melyeken ha lenézett az ember szinte megszédült .
Ledobva böröndjeinket, boldogan indultunk az esti város felfedezésére. Aztán jött a meglepetés, hiszen alig mentünk két blokkot és máris belebotlottunk a csodába, amit úgy hivnak , hogy Times Square.
Szemünket elkápráztatta a mindenhonnan villodzó többemeletnyi, pulzáló, csillogó szines fénytömeg , a bukósisakos lovasrendörök, a mindent elsöprő kocsi és embertömeg, ahonnan különböző ismeretlen nyelvek , kattanó fényképezőgépek, és csodálkozó hangok hallatszottak. Annyira lenyügöző volt a látvány, hogy percekig
álltunk, és körbeforogva szivtuk magunkba a látványt.
http://www.youtube.com/watch?v=f34r4A6HJU0&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=KMxQ9Ntc9XQ&feature=related
Wednesday, March 25, 2009
IRÁNY NEW YORK
Az úgy törtent, hogy családunk egyik oszlopos tagja, Amerika Nyugati partjáról áttelepült a Keletire, nevezetesen New York városaban.
Beköltözése után folyamatosan tájékoztatott minket, milyen új élmények érték, és egyben meginvitált minket. Mi ezt örömmel vettük, és úgy gondoltuk, ha lúd legyen kövér, a kilenc napba férjen bele a Metropolitan Opera es egy Broodway darab megtekintése is.
Az elképzelést tett is követte, megrendeltük a repülőjegyet, és ekkor ért miket a meglepetés, Tucsonból(Ez megletősen érhetetlen, hiszen egymilliós városról van szó) nem indul közvetlen járat New Yorkba, igy egy dallasi megállóval gyarapodott az útvonalunk.
Az utazás előtti napokban gyakran néztük, hogy milyen az időjárás ott fennt Északon , és mikor láttuk, hogy fagypont körüli, úgy került egyre több meleg holmink a böröndbe. A tucsoni enyhe telek miatt igen kevés a téli ruhánk, igy még ezeket is be kellett előbb szerezni. A téli holmik mellé kerültek az úgymond gálaruhák, mert ismerőseink figyelmeztettek, hogy arrafele igen elegánsan öltöznek az emberek pláne az Operában.
A téli öltözékek beszerzésében a legnagyobb gondot a zárt és meleg cipő
beszerzése okozta, ja meg még az, hogy kb. öt éve nem volt a lábamon zárt cipőt, és emiatt komolyan aggódni kezdtem.
Aztán ez is megoldódott, mert megvettem a világ legrondább, de egyben a legkényelmesebb cipőjét is, ami a következő 9 napban igen jól kiszolgált.
Elérkezett az utazás napja, már éppen kiléptünk a házból, mikor megcsörrent a telefon, és egy gépi hang tudtunkra adta , hogy törölték a dallasi járatot. Na ez is jól kezdődik' Kimentünk a reptérre, ahol módositották az útvonalat, és két órai várokozás után felszálltunk a Chicago -New York vonalra, de ezt megelőzte a cipőlevétel és egyéb macerák, amik a mostani repüléseket jellemzik
Az út kb 7 órás volt nem számitva bele a tucsoni két órát, ami az útvonalmódositás miatt adódott, hisz mi Amerika déli részéről , ami igen közel van a mexicói határhoz, utaztunk fel Északra és egyben Keletre is.
Amikor este tiz óra felé kinéztünk az repülőgép ablakából már kezdtek felcsillanni a fények, amik egyre erősödtek,ahogy közeledtünk, és amikor már igazán a város fölé értünk addigra tökéletesen elvarázsolt minket a pazar csillogó, villogó látvány, az allattunk levő lüktető, rohanó,hatalmas csoda NEW YORK.
Saturday, March 21, 2009
Thursday, March 12, 2009
GYEREKEKNEK,, FOR KIDS
http://www.mesekastely.hu/index.php
http://www.gyerekfilm.hu/rajzfilm/kisvakond/kisvakond_a_kirandulas.html
http://mese.lap.hu/
http://www.hungariantv.com/ Egri Csillagok, VUK
http://www.szepzold.hu/kis_majomkodas
http://www.gyerekfilm.hu/rajzfilm/kisvakond/kisvakond_a_kirandulas.html
http://mese.lap.hu/
http://www.hungariantv.com/ Egri Csillagok, VUK
http://www.szepzold.hu/kis_majomkodas